Zsíranyagcsere zavarokon a vérben található lipid összetevők normálistól eltérő, magas szintjét értjük. Sokak csak a koleszterint tartják fontosnak, azonban a triglicerid szint is nagy jelentőséggel bír. Ez az anyagcserezavar azért probléma, mert növeli az érelmeszesedés, a szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség szövődményeinek kockázatát.
A trigliceridek és a koleszterin a sejtmembrán fontos alkotórészei. A trigliceridek három zsírsavmolekulát tartalmaznak, egy glicerin molekulához kötve. A glicerint úgy kell elképzelnünk, mint egy háromfogú fésűt, melynek fogaihoz zsírsavak kapcsolódnak.
A koleszterin ezen felül a szteroid hormonok szerkezeti vázát adja, és az epesavaknak is fontos alkotórésze. Ez azért fontos, mert a fenti zsírok nem rosszak, sőt fontosak, ha egyensúlyuk és szintjük megfelelő.
A nem öröklött tényezők, inkább életmódiak, illetve egy bonyolult egyensúly felborulásának a következményei. Számos adat szól a mellett, hogy ha a máj működését támogatjuk, a szérum lipid szintek is sokkal jobb profilt mutatnak. Ez nem meglepő, hiszen a lipoproteinek a májban képzőnek és ott bomlanak le. A szabályozás azonban még nem ismert kellő mértékben.
A táplálékból bekerülő koleszterin és telített zsírok csak 20%-ban járulnak hozzá az emelkedett értékekhez. Bár tényként tartják számon, hogy a telített zsírok bevitele fokozza a koleszterin szint emelkedését, ezt több tanulmány cáfolta, ezért inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy az arra hajlamos egyénben, tehát más tényezőknek is fenn kell állni.
Hányan ismerünk akár családunkból olyan személyeket, akik naponta szalonnát esznek és normál koleszterin szintjük van, míg az „olajat” pártolóknak emelkedett?
Az olaj szó azért került idézőjelbe, mert az azzal való sütés, főzés nem elég. Ilyenkor ugyanis úgynevezett transzzsírok jönnek létre, melyek a sejtmembránokba épülve károsabbak, mint a koleszterin. Illetve a kereskedelemben kapható legtöbb olaj, ami nem hidegen sajtolt, eleve transzzsírokat tartalmaz. Ezen felül nem is befolyásolják a koleszterin szintjét.
Tény azonban, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak, illetve az abból felépülő trigliceridek, jótékony hatással vannak a koleszterin anyagcserére, melyet számos vizsgálat igazolt. Ezért fontos a heti két-háromszori halfogyasztás, de minél kevesebb hőhatásnak kitéve.
Ezen felül a sok nyers saláta, melyet jól megöntözünk hidegen sajtolt olajokkal (olíva, tökmag, lenmag, búzacsíra, napraforgó stb.).
Sok cikkünkben foglalkoztunk már az elsavasodás problémájával. Ez is hozzájárul a vérzsírok emelkedéséhez. A zsírok ugyanis képesek megkötni a savas toxinokat, így ezt ki is használhatja a szervezet. Tehát a zsírok vérszintjének emelkedése egyben egy raktív válasz is a az elsavasodás problémájára. Bővebb információ az elsavasodásról >>
Érdemes tudni, hogy a koleszterin folyamatos körforgást végez. Az epén keresztül kiválasztódik a bélbe, majd onnan visszaszívódik. Így a máj által termelt koleszterin is megköthető a belekben. Épp ezért fontos a rostdús táplálkozás, mely ezt a folyamatot támogatja. Tehát nem a bevitt, hanem a szervezet által termelt koleszterin megkötése a fontosabb tényező.
A fentiek ismeretében fontos a rostdús táplálkozás, a telítetlen zsírsavak fokozott bevitele, a rendszeres tengeri hal fogyasztás, illetve a telített zsírok túlzott bevitelének kerülése. Telített zsírokra azonban szükségünk van, tekintettel arra, hogy jó energiaforrások.
E mellett javasolt a rendszeres testmozgás, mely általános keringésjavító hatása mellett, növeli az energiatermelés hatékonyságát.
A dohányzás mellőzése is fontos, hiszen az károsítja mind az LDL koleszterint, mind az érfalakat, melyek elősegítik a koleszterin lerakódását.
A fentiekből következik, hogy a C-vitamin bevitelre nagyon oda kell figyelni, különösen az emelkedett vérzsírértékek esetén. Nem csak az LDL termelését, illetve oxidációját gátolja, hanem a HDL szint emelésében is szerepet játszik.
Az omega 3 zsírsavak pótlása nem csak a zsíranyagcserét javítja, de fokozza sejtjeink membránjának rugalmasságát, mely szinte minden életfolyamatunkhoz szükséges. Egyik legfontosabb hatása a vörösvérsejtek mozgékonyságának és hajlékonyságának fokozása, mely révén azok a legkisebb hajszálereken is gond nélkül átjutnak.
A Nikotinsav (illetve a nem „kipirítós” inozitol-hexanicotinát) csökkenti a máj koleszterin termelését, amely fontosabb tényező a koleszterin szint befolyásolásában, mint a táplálkozás. Ezen kívül csökkenti még a lipoprotein A (erről a zsíranyagcserénél olvashat bővebben), a trigliceridek és a fibrinogén szintét is, mely által nem csak az érelmeszesedés ellen véd, hanem az infarktus kialakulásának kockázatát is csökkenti. Ne feledjük, hogy a B-vitamint csakis B-komplex-ként (összes B vitamint tartalmazza) érdemes fogyasztani, így biztosítva az egyensúlyt.
A Q10 az egyik legfontosabb antioxidáns kiegészítő, mely a szív és érrendszeri betegségek számos formája ellen véd. Védi az LDL koleszterint az oxidációtól, illetve támogatja a szívizom normális funkcióját.
A legfrissebb kutatási eredmények szerint a probiotikumok bevitele szerepet játszik a koleszterin széklethez való kötődésében, így hatékony kiürítésében.
Régóta használt csodanövény a fokhagyma, melynek zsíranyagcserét javító hatásait is tanulmányozták. Hatóanyaga az allicin, mely hatékony mind az LDL szint csökkentésében, mind a HDL szint növelésében.
Általánosságban is meg kell említenünk az antioxidánsokat, melyek védő hatást gyakorolnak a szabadgyökök és az anyagcsere folyamatok során felszabaduló savak ellen. Ezek segítenek megvédeni az LDL-t is az oxidációtól. Az LDL oxidált formája ugyanis könnyebben tapad ki a sérült érfalakhoz.
Dr. Gulyás Tamás