Bejelentkezés: Regisztráció Emlékezz      Jelszó lekérése E-mail cím: (amellyel regisztrált)

Hajlamosak lettünk elbagatelizálni a mesterséges anyagok jelenlétét élelmiszereinkben. Miért is ne tennénk? Lépten nyomon belebotlunk a csábító finomságokba. Inkább mosolyogva legyintük, miközben beleharapunk a világ legfinomabb fánkjába: tetején rózsaszín cukormáz, közepén krémes nyalánkság. Szeretünk veszélyesen élni. De azért, hogy ezeket az élénk külsejű ételeket elfogyaszthassuk nagy árat, kell fizetnünk. Minden egyes falattal egészségünket károsítjuk.

Bármit is együnk, szinte biztos: az esetek 90%-ban teli lesz olyan anyagokkal, melyeket szervezetünk idegen komponensként kezel, nem tud lebontani, majd végül méregként elraktároz.

Védtelen védettség

Elvileg – ahogy azt az élelmiszertörvény is kimondja – csak olyan vegyület alkalmazható, mely eleget tett a toxikológiai vizsgálatok ártalmatlansági követelményeinek. Ám a megnyugtató kutatási eredmények még mindig váratnak magukra, mivel az ún. long-term vizsgálatok kivitelezése hosszadalmas és drága. Emberöltőnyi időre lenne szükség megvizsgálni hosszadalmas, felhalmozódási hatásokat, és allergéneket.

Sokan még mindig meglepődve teszik fel a kérdést, ha egyre szigorúbb az élelmiszer előállításának rendszere, a törvényi szabályozás, akkor miért alkalmazzák még mindig olyan nagymértékben a szintetikus vegyületeket, egyszerűbb, természetes színezők helyett? Egyszerűen a rövid távú érdekek a profit miatt, mert a mesterséges színezékek

• a gyártás során nem alakulnak át más vegyületekké
• nem hordoznak jellegzetes íz és szaganyagokat
• fény- és hőállóak,
• kevesebb mennyiséggel, jóval nagyobb színhatást érhetnek el
• sokáig tárolhatók, mégsem veszítenek színükből

Összefoglalva könnyen előállíthatóak, raktározhatóak vagyis olcsóbbak. Míg természetes társaik bomlékonyak és drágák. Helyettük inkább eredetileg mérgezőnek vagy rákkeltőnek számító vegyületeket úgy alakítanak át, hogy azokból vízoldható, ártalmatlannak ismert kémiai termékek képződjenek.

A praktikusság kedvéért táblázatba foglaltuk az egyes színezékeket, leírásukat valamint azok feltételezett hatásait. Idekattintva elolvashatja, tovább >>

Ismeretlen nevek, ismerős népbetegségek

Független, egészségvédelmi szempontból fontos vizsgálati eredmények folyamatosan megjelennek. Ezekből gyűjtöttünk össze néhány elrettentő példát.

Szintetikus vegyületek

• A karamellnél a vérképmódosításon kívül máj- és szívkárosító (barna FK, E 154), szembántalmakat okozó (kantaxantin, E 161/g),
• enzimblokkoló (ezüst, E 174) és
• vese- illetve lépkárosító (litolrubin BK, E 180) hatásokat is kimutattak.
• Az alumíniumport (E 173) az Alzheimer-kór feltételezett okozójának is tartják.
• A titán-oxid, az alumíniumpor, ezenkívül a kalcium-karbonát (E 170) és a vas-oxidok, illetve hidroxidok (E 172) az ún. szervetlen pigmentek családjába tartoznak. Nemcsak maga a vegyület ártalmas az egészségre, hanem a bányászat során a vegyület mellett előforduló rákkeltő, ún. poliaromás szénhidrogének is. A pigmentek tisztítására ezért igen nagy gondot kell fordítani.
• A kinolinsárga (E 104) állatkísérletekben ártalmatlannak bizonyult, embernél azonban feltehetően allergiát okoz. Az Egyesült Államokban nem használják.
• A külföldi kísérletek allergiát jeleztek a narancssárga-S (E 110), a kárminsav (E 120), a neukokcin (E 124), a brillantfekete BN (E 151), az anottó, bixin és norbixin (E 160/b), a patentkék V (E 1312), és az indigókarmin (E 132) esetén.
• A az idegrendszer és a pajzsmirigy működésének módosításával hozzák összefüggésbe az eritrozint (E 127) (pajzsmirigydaganat).
• Az amarantról (E 123) és alluravörösről (E 129) karcinogén és mutagén hatások feltételezhetőek. (E két utóbbi vegyületet kisgyermekek számára készülő termékben nem szabad használni.)

Ételek, melyekre jobb figyelni

Előfordulásuk meglehetősen változatos, szinte már követhetetlen:

• Az amarant (E 123) az aperitif borokban, 15 v/v százaléknál kisebb alkoholtartalmú italokban és a kaviárban található meg.
• Az eritrozint (E 127) a gyümölcsalapú ( cseresznye) élelmiszerekhez használják fel.
• A barna FK (E 154) színező a füstölt hering alapú termékekben,
• az alumínium (E 173) a torták, sütemények, drazsék díszítésére használt külső cukorbevonatokban fordul elő.
• Az ezüst (E 174) az előbbin kívül csokoládék díszítésére és likőrök adalékanyagaként is szolgál, az aranyhoz (E 175) hasonlóan.

• A litolrubin BK (E 180) sajthéj festésére alkalmas.
• Az E 160/b jelű anatto, bixin és norbixin alkalmazható a margarinok, finom pékáruk (tartós lisztes termékek), fagylaltok, jégkrémek, likőrök, ömlesztett sajtok, tejalapú és nem tejalapú desszertek, snackek ( sós, burgonya-, gabona- vagy keményítőalapú rágcsálnivalók), extrudált vagy puffasztott termékek, füstölt hal, ehető kolbászburkoló anyag, vörös Leicester-sajt, valamint az extrudált és puffasztott, gyümölcsízű reggeli gabonatermékek színezésére.

És, ha ez még nem lenne elég, a következő élelmiszerekben a Magyar élelmiszerkönyv előírásának 5. melléklete (2. rész) szerint

üdítőitalok, gyümölcs- és zöldségitalok, szörpök, italporok, kandírozott gyümölcsök és zöldségek, piros gyümölcskonzervek (lekvárok), édességek, díszítések és bevonatok, kekszek, kalácsok, ostyák, fagylaltok, jégkrémek, ízesített ömlesztett sajtok, pudingok, desszertöntetek, ízesített tejtermékek (túrókrémek, Túró Rudi), szószok, mártások, ízesítőanyagok (pl. currypor), mustár, hal- és rákkrém, kaviár, füstölt hal, snackek, extrudált vagy puffasztott sós termékek, teljes értékű fogyókúrás termékek (amelyek a teljes napi étrend helyettesítői, vagy csak egy étkezést helyettesítenek), sós bevonattal ellátott dió- és mogyoróalapú snack, ehető sajthéj és kolbászburkoló anyag, orvosi ellenőrzés mellett használható étrend-kiegészítők, növényi fehérje alapú hús- és halanalógok, szeszes italok, ízesített borok, boralapú italok, borkoktélok, gyümölcsborok, gyümölcslikőr-borok…

kivonatosan az alábbi mesterséges színezékek találhatóak:

a tartazin (E 120), az azorubin (E 122), a neukokcin (E 124), az alluravörös AC (E 129), a patentkék (E 131), az indigókármin (E 132), a brillantkék (E 133), a brillantfekete BN (E 151), a barna HT (E 155).

Végezetül csak azt tudjuk tanácsolni, amit korábban már számtalanszor megtettünk: törekedjünk a minél tisztább tápanyag forrásra, vásároljunk óvatosan.

Felhasznált irodalom: Tóth Gábor: Az E-számokról őszintén. Tudomány és Életmód sorozat, 2004.

Vetró Rita

Kérdésével, észrevételével forduljon a szerkesztoseg@vitaminsziget.com hoz.

Rendelésével, kérdésével
forduljon hozzám bizalommal!
06 23 802 008
06 30 6303 777
Skype: Vitaminsziget

Partner Bioboltok | Impresszum | Írjon nekünk | Jogi nyilatkozat | Médiapartnerek | Médiaajánlat | Ötvenen túl | Oldaltérkép Legyen a kezdőlapom | Kedvencekhez teszem

www.vitaminsziget.com © 2007-2010 - Minden jog fenntartva - Fejleszti: Nimda