A csecsemőkori ekcéma talán a leggyakoribb gyerekbetegség és valljuk be nagyobb figyelmet is kap, mint bármilyen, végül viszonylag gyorsan elmúló kórállapot. A kisded immunrendszere az érés folyamatában van, így ilyenkor sok dolog kiválthat múló reakciót, a kérdés az, hogy ez fennmarad-e. A kérdéshalmazt az bonyolítja, hogy a lelki gyógyító technikák szintjén az ekcémát az elszakadás megélése hozza létre.

Mi áll az ekcéma hátterében?

Az ekcéma a bőr gyulladásos folyamata, ami általában valamilyen irritáció hatására alakul ki. Ez a gyulladás viszkető területeket jelent, melyek kisebbek és nagyobbak is lehetnek, sokszor pirosak. Kiütés és hólyagos bőrelváltozás, vagy apró sebek is megjelennek. Az egész folyamat a felhámot érinti. Vannak, akik hajlamosabbak az ilyen reakciókra és ez később is végig kísérik őket. Ilyenkor atópiás dermatitiszről, illetve atópiás hajlamról beszélnek. Az atipia szó a görög “a”-fosztóképző és a “toposz”=hely szavakból ered. A pontos jelentése nem helyénvaló, vagyis szokatlan. Az atópiás egyén szokatlanul reagál bizonyos dolgokra, eseményekre, vagyis a szervezetet érő hatásokra. Mára már azonban pusztán arra értik, hogy könnyebben lesz allergiás, nagyobb hajlama van allergia, csalánkiütés ekcéma kialakulására. Az atópiás dermatitisz tehát semmiben nem különbözik a dermatitisztől (bőrgyulladás), csak egy jelzővel van ellátva, hogy az illető öröklötten hajlamosabb ilyet kialakítani.

A csecsemőkori ekcéma nem csak az immunrendszer fokozott válaszkészsége miatt alakul ki. Sőt, lehet, hogy nem is a gyulladásos komponensek okozzák. Ilyenkor a fő ok a bőr kóros kiszáradása, illetve a zsírtermelés zavara. Éppen ezért a bőr zsírpótlása elsőszámú fontosságú, zsíros krémekkel.

Nemcsak a testre, a lélekre is oda kell figyelni!

A csecsemőkori allergia és ekcéma megjelenése azért érdekes, mert ha ilyen kis korban jelentkezik, az előrevetítheti az allergiás hajlamot a későbbi életkorban is. Ilyen esetben az immunrendszer reakciója erősebb és tovább tart, mint ahogy az normálisan zajlana. Ha lelki értelemben az ekcémát az elszakadással azonosítjuk, akkor felmerülhet a kérdés, hogy miért nem minden csecsemő ekcémás, hiszen az elszakadás élménye ebben az életkorban minden esetben fennáll! De ahogy felnőttként is különböző módon éljük meg a ránk nehezedő lelki stressztényezőket, így lehet kisgyermekekben is nagy különbség ebben. Ez a kis kitérő csak azért érdekes, mert minden irányban érdemes gondolkozni.

Mit tehetünk csecsemőkori ekcéma esetén?

A legfőbb szempont az ok keresése és a kigyermek tüneteinek mihamarabbi javítása, a viszketés a kellemetlenség csökkentése. Az allergének keresése, és a tüneti szerek alkalmazása mellett a közelség biztosítása, a sok-sok simogatás sokat segíthet. A hosszútávú szoptatás ezért is fontos, de figyelembe kell venni, hogy sok esetben az anya táplálkozása is jelentőséggel bír. Az anya által elfogyasztott allergének az anyatejen keresztül ugyanis izgathatják a csecsemőt is.

Figyeljünk a baba táplálkozására is!

Az ekcéma megjelenésekor érdemes vizsgálni a táplálékok szerepét, hiszen gyermekeknél a kozmetikumoknak még nincs akkora jelentősége. Fontos pusztán a non ionos fürdetőkrémet használni, és csak minimális ideig fürdetni, hiszen a víz, az ázás a tüneteket erősítheti. Ezen okból a pelenka sűrűbb cserélése is indokolt. Az ekcéma okaként felismert táplálék kihagyása az étrendből nem csak a tünetek megelőzése miatt fontos, hanem azért is, hogy később ne alakuljon ki valódi táplálék allergia, ne legyen fokozottan izgatva az immunrendszer az érés folyamatában, hiszen most tanulja meg a védekező rendszer is, hogy mi idegen és mi ártalmatlan.

Ebből a szempontból a hozzátáplálás is fontos. Az atópiás gyermekeknél fokozottabban kell ügyelni arra, hogy a hozzátáplálás, az új táplálékok bevezetése 4-6 hónapos kor körül kezdődjön és az a szoptatással párhuzamosan történjen. Ezzel csökkenthető a későbbi allergiák kialakulása.

Egyes ételek nem okoznak valódi immunreakciót, de hisztaminfelszabadító hatásuk van, ami a tüneteket provokálhatja, így az eper, a szeder, a málna, illetve az érlelt sajtok, és a must (gyerekeknél a bor nem jön szóba) 2 éves korig ne kerüljön bevezetésre! Ugyanígy óvakodjuk az ételszínező és tartósító anyagoktól (pl. szalicil), vagyis az ételeket minél frissebb, természetesebb formában adjuk a kicsiknek, de magunknak is.

A csecsemőkori ekcéma kezelhető!

A kemikáliákat kerülni érdemes, a ruhákat textíliákat sokszor elég csak vízzel vagy ha kell mosódióval mosni. A vasalás pedig segít a fertőtlenítésben.

A kezelés kapcsán inkább a testápolásra és az ok kiküszöbölésére kell helyezni a hangsúlyt. A természetes megoldások mellett érdemes a gyermekorvosra is hallgatni. A tüneteket nem jó pusztán elnyomni, de az is hiba, ha a gyermek heteken keresztül szenved. A quercetin tartalmú készítmények, a csalánkivonat és a C-vitamin az elsőnek bevetendő belsőleg is alkalmazható szerek, de erős tünetek esetén a Fenistil sem ördögtől való. Külsőleg - ha megengedhető, vagy van a családban - a Safe Laser kezelés ajánlott, ami alkalmas a tünetek rövid és hosszútávú csillapítására is. Végezetül - mint minden bőrtünet esetén - jegyezzük meg, hogy a probiotikumok szerepe felbecsülhetetlen. A megfelelő immunműködések és a bőr egészséges állapotának fenntartásához egyensúlyban levő bélrendszer szükséges. Így ekcéma megjelenése esetén gyermek és felnőttkorban is, minimum 4 hétig érdemes probiotikumot alkalmazni.

Dr. Gulyás Tamás