Rendben van, hogy megpróbáljuk kizárni az allergiát okozó anyagot. Az is rendben van, hogy csökkentjük a gyulladásos tüneteket. A fenti hatóanyagokkal ezt meg is tehetjük, sőt időben kezdett alkalmazásukkal az egész allergiaszezon elviselhetőbbé vagy akár panaszmentessé tehető.

Az allergiát azonban nem elég az allergén és az arra adott reakció szemszögéből szemlélni

• Miért allergiás az egyik ember egy bizonyos anyagra, a másik meg nem?
• Miért erősebb az egyik ember reakciója, mint a másiké?
• Miért változik a reakció mértéke egy ember esetén is különböző időszakokban?

Ezekre a kérdésekre nem egyszerű válaszolni, persze leegyszerűsítve mindennek van csak egy tényezőt figyelembe vevő magyarázata, de az nem mindig működik. Figyelembe vehetjük az öröklődést, a genetikai adottságokat, azt, hogy mivel találkozott immunrendszerünk korábban, stb. stb.

Az allergia, mint betegség csak a múlt században vált nyilvánvalóvá, mert előtte, alig ismerték

Még maga a szó is csak az 1900-as évek elején lett megalkotva. Az utóbbi évtizedekben pedig olyan problémává vált, hogy nincs olyan ember, akinek ne lenne érintve legalább egy családtagja. Meg kell jegyezni, hogy a szénanátha fogalma már az 1800-as években ismert volt, és a jómódúak betegségének tekintették. Ennek magyarázataként a higiénia hipotézist említik. A mai gyermekeket ugyanis mindentől óvjuk, így sokkal kevesebb kórokozóval találkoznak kiskoruktól kezdve (korábban ezt csak a gazdagabbak tehették meg). Ez azonban azt eredményezi, hogy immunrendszerük nem kap elég információt arra vonatkozóan, hogy mi a valóban „idegen” és veszélyes, és mi nem az. Ha ezt az immunrendszer megkapja, akkor a veszélytelen dolgok elleni reakció idővel lecsendesül, még egy allergiára genetikailag hajlamosabb szervezetben is. Ezt nevezhetjük a sejtek –az immunsejtek- szintjének, és az egyensúly megteremtéséhez hagynunk kell, hogy az a gyermek megegye és belélegezze azt megfelelő mennyiségű piszkot, ami a normális immunéréséhez szükséges.

Az allergiának pszichés komponensei is vannak

Ez azonban csak a kép egyik szelete. Számtalan adat van arra vonatkozóan, hogy az allergiának pszichés komponensei is vannak, és valóban a pszichés faktorok nem lebecsülendőek. Az allergiás reakció nem csak az immunrendszernek, de az idegrendszernek is egy tanulási folyamata. Az ideg és immunrendszer egyébként is szoros kapcsolatban áll egymással. Fokozott stresszreakció és a ki nem fejezett érzelmi konfliktusok a nyálkahártyák duzzanatát okozhatják, illetve esetenként a légutak szűkületét, mely légzészavarhoz vezet. Ismerünk is erre több kifejezést: „Kapkodja a levegőt” vagy „Levegőhöz nem jutott a hír hallatán” stb. Ez persze a nyilvánvaló és eltúlzott forma, de ha épp az allergénnel való találkozás fokozott stresszel párosul, akkor a kialakult reakció mélyebb pszichés bevésődést is okozhat, mely az allergénnel való találkozáskor felszínre törhet. Másik oldalról az allergia lereagálása a szülők, környezet vagy önmagunk részéről szintén nyomot hagyhat, mely hatással van a későbbi reakciók lefolyására. A különböző pszichére ható eljárások pl.: jóga, légzéstechnikák, EFT hatékonyan tudják befolyásolni a reakciók természetét, sőt esetenként az allergia végleg megszűnik. Ez utóbbi tény mutatja, hogy egyes allergiák pusztán pszichoszomatikus eredetűek.

Nézzük meg a képet a sejtek környezete és a sejtek közötti kommunikáció szempontjából is

A fertőző betegségekre szokás mondani, hogy nem csak kórokozó, de fogékony szervezet is kell ahhoz, hogy megbetegítsenek minket. Így van ez azonban az allergiával is. Egy feltüzelt állapotban lévő immunrendszer jelenlétében az allergiás reakció is fokozottabb lesz. Gondoljunk csak bele, ismeretlenül „idegenként” szívesebben kérdezzük meg egy békésen beszélgető pártól, hogy mennyi az idő, mint mondjuk egy csapat felhergelt izomagyútól. Már az elején más reakcióra számíthatunk igaz?

Az immunreakció nem csak az allergénnel találkozó ellenanyag (IgE), majd az arra reakcióként felszabaduló hisztamin hatásaiból áll. Az allergiás reakció, más immunreakciókhoz hasonlóan sokkal több síkon, inkább hálózatosan, mint egyenes vonal mentén valósul meg. Ebben a folyamatban sok immunrendszeri kommunikációs molekula vesz részt, sok enzim aktiválódik, sok sejtes elem bevonódik. Így könnyen belátható, hogy ha az immunsejtek egy rejtett gyulladás, vagy más allergiát okozó allergén anyag miatt izgalomban vannak, akkor a folyamatok könnyen összekeverednek. Nem véletlen, hogy például bizonyos élelmiszerek keresztreakciót adnak légúti allergénekkel, és fogyasztásuk fokozhatja a tüneteket.  Ha például allergiásak vagyunk a parlagfűre, érzékenyek lehetünk a dinnyére, paradicsomra és cukkinire is, sőt a kamilla és az echinacea is reakciót okozhat. Egyesekben ilyen esetben a pitypang vagy a napraforgó is szénanáthát okozhat. A szezonban kerülendő is az említett ételek fogyasztása, még a napraforgómagé is. Fűfélékre adott reakció esetén a paradicsom, a zeller és az őszibarack okozhat problémát.

A fenti példák csak a nyilvánvaló keresztallergiákat említik. Az allergiás reakciót azonban fokozhatja a bél áteresztő szindróma is, amikor a táplálékok nagyobb fehérjekomponensei emésztetlenül szívódnak fel és rögtön a bél körüli immunrendszerrel találják szemben magukat. Nem véletlen, hogy a glutén érzékenység például sok allergiás beteg tünetét fokozza, és annak kihagyása a panaszok jelentős javulásával, vagy megszűnésével jár. Épp e miatt az allergia – legyen az légúti vagy táplálék -, illetve más gyulladásos kórképek, autoimmun állapotok stb. esetén minden esetben érdemes egy gyulladásellenes étrendet bevezetni, és megfelelő ideig fenntartani.

A fentihez tartozik még a bélflóra egyensúlya is

Hiszen megfelelő baktériumflóra megfelelő nyálkahártya állapotot eredményez. Ezért allergia esetén kifejezetten javasolt a megfelelő probiotikum kúra is, akár 4-6 héten keresztül folytatva.  

Mint láthatjuk tehát, még az allergia esetén – mely látszólag egy egyértelmű kórkép - sem elég csak allergént kerülni és a reakciót csillapítani. Sokkal többet tehetünk, ha az egyensúly helyreállítását célozzuk. Ez esetben a bélrendszert, és az immunrendszert kell megcéloznunk, a szervezet megfelelő mikrotápanyag ellátottságának biztosítása mellett.  

Dr. Gulyás Tamás - drgulyas.hu