Az ízületi gyulladás nem egy egységes kórkép, és nem is feltétlenül jelent gyulladást. A félreértést a latin arthritis szó okozza, ami valóban ízületi gyulladást jelöl, de ez több kórkép összefoglaló neve.

Az ízület gyulladása kapcsolódhat más gyulladásos betegségekhez - főként fiatal korban -, illetve lehet direkt fertőzéses eredetű is. Ennek ellenére a szó hallatán mégis a két legismertebb kórkép juthat eszünkbe az osteoartritisz és a reumatoid artritis. Most a reumatoid arthritiszről lesz szó.

Reumatoid Artritisz – Reumás ízületi gyulladás

A reumatoid artritisz egy gyulladásos betegség, mely főként az ízületek gyulladását okozza, de nem korlátozódik azokra. A betegség lényege ugyanis az, hogy az immunrendszer, amely a betolakodó idegenek ellen lenne hivatott megvédeni a szervezetünket, saját szöveteinket - jelen esetben az ízület belfelszínét - ismeri fel idegenként.

Ezt a működészavart autoimmun folyamatnak, az általa kialakult betegséget autoimmun betegségnek nevezzük. Ha az ízületi szövetet saját immunrendszerünk támadja meg, az gyulladásos reakciót, folyadékfelhalmozódást, fájdalmat okoz. Sajnos a gyulladásos folyamatokkal párhuzamosan meginduló gyógyító mechanizmusok a rostos kötőszöveti elemek növekedését eredményezik, melyek hosszú távon az ízület deformálódásához, mozgásbeszűküléshez vezetnek.

A betegség haladhat folyamatosan előre, vagy szakaszosan, ami jobb és rosszabb időszakok váltakozását jelentik. Az agresszív, a probléma felismeréskor azonnal alkalmazott kezelések segíthetnek a funkcióbeszűkülés minél későbbre tolásában.

A reumás ízületi gyulladás tünetei

A betegség bármely ízületet, porcot, inat vagy szalagot is érinthet. E mellett - mivel az egész szervezetet érintő betegségről van szó - a tünetek fellángolásával párhuzamosan fáradtság, levertség, láz vagy vérszegénység is jelentkezhet. Ha egy ízület érintett, gyakran az ellenoldali ízület is érintett lesz, vagyis a betegség szimmetrikus jellegű.

A betegség fellángolásakor mozgásbeszűkülés, ízületi duzzanat, gyulladás, fájdalom jelentkezhet. A gyulladás sajnos a porcot, a tokot és a tartó szalagokat sem kíméli. Sok esetben az ízület környékén bőr alatti csontkemény csomók is képződnek. Ez a könyök alatt a leggyakoribb, de érintheti például az ujjakat, a gerincet, és a sarok környékét is.

A Reumatoid Artritis okai

Az okok nem teljesen ismertek. Mint fentebb említettük, a betegség a szervezet saját szövetei ellen létrejövő gyulladásos reakciójának eredménye. Nőkön háromszor gyakoribb, és 30-60 év között jelentkezik a leggyakrabban. Férfiakon általában később jelentkezik, de mindkét nem esetén előfordulhat a húszas éveikben is.

Igaz, hogy a reumás ízületi gyulladás immunológiai a betegség, de létrejöttében és a tünetek mértékében éppúgy szerepet játszanak öröklött, szerzett és környezeti tényezők is. A genetikai hajlam akár tízszeresére is növelheti az előfordulás mértékét, melyet a krónikus gyulladásra hajlamosító genetikai tényezők hordoznak. Bár van, aki rendelkezik hajlamosító génekkel, mégsem jelentkezik nála a betegség.

Életmódi tényezők ízületi gyulladás esetén

Az életmódi elemek egyrészt meghatározhatják a tünetek jelenlétét, fellángolását, mértékét, másrészt szerepet játszhatnak a szövődmények kialakulásában is. A dohányzás például nagy szerepet játszhat a tünetek romlásában, sőt a terápia sikertelenségében is. A stressz és a stresszel való megküzdési képtelenség szintén rontja a betegség lefolyását.

Meg kell említeni a táplálkozási faktorokat is, ugyanis az úgynevezett gyulladásellenes étrend betartása itt még kritikusabb, mint más betegségekben, habár számos krónikus betegség lefolyására is hatással van.

A mozgás szerepét is meg kell említeni. A mozgás egyrészt megerősíti az ízületet körülölelő izomzatot, mely nagyobb stabilitást biztosít, másrészt segíthet a súlyvesztésben, ami csökkenti a gyulladt - főként nagy - ízületek terhelését. Fontos figyelmet fordítani a rendszeres nyújtásra (stretching) is, hisz a mozgásbeszűkülést ezzel tudjuk késleltetni.

Gyulladásellenes étrend

Legfontosabb tudatában lennünk, hogy a gyulladás szabályozásában nagy szerepet játszanak bizonyos zsírsavak, és azok aránya. A telített zsírsavak inkább a gyulladás irányában hatnak, illetve a telítetlen zsírsavak közül az omega 6 zsírsavaknak van ilyen tulajdonsága, melyből a gyulladásos reakció alapvegyülete az arachidonsav képződik. A magvakban és halakban megtalálható omega 3 zsírsavak azonban a gyulladás ellen hatnak. Telített zsírokat és arachidonsavat tartalmaznak a húsok, tejtermékek és a tojás is. Így, bár ezen élelmiszerek értékes vitaminok és ásványok forrásai is, zsírtartalmuk rontja értéküket. Épp ezért válasszunk zsírszegény tejtermékeket, sovány húsokat, és kerüljük a tojást főként annak sárgáját.

A feldolgozott élelmiszerek, főleg húsok (löncshús, hot dog, virsli stb.) nitriteket tartalmaznak, melyek szintén a gyulladásos folyamatok irányába viszik az anyagcsere-folyamatokat. A cukrok és finomított szénhidrátok túlzott fogyasztása szintén összefüggésben áll a krónikus gyulladások jelenlétével. Ráadásul az általuk létrehozott cukoranyagcsere zavar elhízáshoz vezet, mely a fokozott terhelés révén tovább rontja az ízületi funkciókat. Nem csak az édességek, de az édes üdítőitalok a tészták és a fehérlisztből készült termékek is kerülendők!

Tehát ízületi gyulladás esetén a magas rosttartalmú és főként növényi alapú táplálék a kívánatos, de meg kell jegyezni, hogy a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényeket kerülni érdemes. Ide tartoznak a burgonya, a paprika, a paradicsom, a padlizsán, és a dohány is (bár ez utóbbit nem esszük meg). Az említett növények a solanint tartalmaznak, mely fokozza a gyulladásos folyamatokat és egyeseknél kifejezetten erősíti a fájdalmat. Érdemes tehát egy-két hétre kihagyni az étrendből az említett gyümölcsöket, gumókat és megfigyelni, hogy a panaszok csökkentek-e. Ha ez nem befolyásol semmit, fogyasszuk ezeket is bátran, hisz sok értékes anyagot tartalmaznak!

A citrusfélékben (grapefruit, citrom, narancs) található kémiai anyagok kifejezett gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. E mellett az említett növényi színanyagok számtalan reakcióban szerepet játszanak, például segítenek a gyulladás során felszabaduló szabad gyökök károsító hatásainak kivédésében. A brokkoli és a grapefruit anyagai fokozzák a máj méregtelenítő működését, így segítenek a keringésben levő gyulladásos hírvivő molekulák lebontásában. A bogyós színes gyümölcsök szintén tele vannak gyulladásellenes flavonoidokkal és antioxidánsokkal. Egyik legfontosabb képviselőjük a quercetin, mely még az alma és hagyma héjában, illetve a homoktövisben található nagy mennyiségben.

Már említettük az omega 3 zsírsavakat, melyek fő forrásai a hideg tengeri halak és tengeri herkentyűk, növények közül pedig a lenmagolaj, a kanola- és tökmagolaj. A legfontosabb omega 3 zsírsavak az EPA és a DHA, melyből a halakban található a legtöbb. Az említett növényi olajokban található ALA nevű omega-3 zsírsavból az emberi szervezet is képes ezeket előállítani, de csak korlátozott mértékben. Fontos lehet éppen ezért az étrend-kiegészítők formájában történő pótlás is, főleg mert gyulladás esetén 2-3 grammra is szükségünk lehet. Az omega-3 étrend-kiegészítő kiválasztásakor mindenképpen ellenőrizzük, hogy egészen pontosan mit tartalmaz a kapszula. Előfordulhat ugyanis, hogy egy 1000 mg halolajat tartalmazó terméknek csak 5-10%-a EPA és DHA!  

Mit tehetünk ízületi gyulladás esetén?

A betegség a mai ismereteink szerint nem gyógyítható, az elveszett porc vissza nem építhető, de a romlás mértéke késleltethető. A mozgászavar miatt bekövetkező balesetek elkerülhetők, és a tünetek is jelentősen csökkenthetők. Több oldalról kell tehát megcélozni a problémát. Fontos az életmódi elemek betartása, megfelelő mozgásformák megtanulása, alkalmazhatók étrend-kiegészítők.

Étrend-kiegészítők ízületi gyulladásra

Az étrend-kiegészítés legfontosabb szempontja a gyulladás csökkentése. 2-3gramm omega-3 zsírsav bevitele soknak tűnik, de az összes ajánlás ekkora, vagy még nagyobb dózisokat javasol.

A speciálisan immunizát tehenek tejéből kivont MicrolactinTM szintén gyulladáscsökkentő hatású, melynek hatását kopásos és reumás ízületi gyulladás esetén is jótékonynak találták állatokon és embereken végzett tanulmányokban is. Tapasztalatok szerint hatása már egy-két héten belül megmutatkozik, ha nem, nem is érdemes tovább alkalmazni.

A gyulladást csökkenti a quercetin is, mely a homoktövisben található igen nagy mennyiségben. A Highland Quercetin készítmény - bár elsősorban allergiára javasolt - itt is jó hatással lehet.

Sokan úgy tudják, hogy a glukózamin és az MSM a porc építésére szolgál, ami ebben a formában nem igaz. Ezek a vegyületek gyulladáscsökkentő hatással bírnak, és hatásosak reumás ízületi fájdalmak esetén is.

Növényi anyagok közül a kurkuma, az ördögcsáklya (Devil’s Claw), a macskagyökér és a tömjén (Boswellia) bírnak erős gyulladáscsökkentő hatással.

Dr. Gulyás Tamás