Amikor szervezetünk stressz hatásnak van kitéve, testünk fokozza az adrenalin hormon termelődését. Sajnos azonban az adrenalin hatására a vérlemezkék nagyobb hajlandósággal csomósodnak össze, vérrögöket alkotva. Fontos, hogy vérünk "síkos" maradjon, lecsökkentve ezzel a szívroham vagy a sztrók bekövetkeztének esélyét.

Mi is valójában a szívbetegség?

Azzal kezdődik, hogy a koszorúér falában kárt tesznek a szabad gyökök. Ekkor az erek falán a sérüléseknél simaizom sejtek halmozódnak fel, lerakódást képezve. Ezután az események további alakulása oda vezethet, hogy az erek falára zsír és koleszterinrögök rakódnak. Ha az erek túl keskenyek lesznek, a vér pedig túl sűrű és rögös, a vérkeringés elzáródhat, s ez már maga a szívroham.

Szívproblémák megelőzése

A legjobb kezelés a megelőzés. Ez a mondat elcsépelten hangzik, de ebben az esetben fokozottan igaz.

A megelőzés fontosságáról sokat lehet hallani, sőt azt is tudjuk, hogy ennek már gyermekkorban el kellene kezdődni, de valahogy ez mindig csak később tudatosul bennünk.

Szívbetegségek és a túlsúly

„Kövérséggel élni olyan, mint egy forgalmas autópályán úgy száguldani, hogy az ember fél kézzel a mobiltelefonját tartja. Nem biztos, hogy balesetet szenved, de nagyobb esélye van rá, mint azoknak, akik két kézzel tartják a kormányt.” – írta „Szívbetegségek” című könyvében Dr. Rob Myers kardiológus, a Torontói Egyetem docense.

Európában a nők 38, a férfiak a 27%-a túlsúlyos.

Itt meg kell jegyezni azonban, hogy nem csak a táplálkozás az egyedüli életmód-tényező, mely fontos szerepet játszik a megelőzésben. A legfontosabb tényező a dohányzás elhagyása, mely az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus legfontosabb rizikótényezője. A másik az elhízás, mely nem csak a zsíranyagcsere zavara, hanem a hozzá kapcsolódó életmód révén válik fontossá.

Dohányzás és szívinfarktus

A dohányzás növeli a szív és érrendszeri betegség kockázatát. Dohányosok körében gyakori az alsó végtagok ereinek szűkülete, és a szívinfarktus is sokkal gyakoribb.

Az érfalak lerakódásai miatt szűkíti az artériákat, azok merevvé válnak, jelentősen romlik a keringés. A dohányzás okozta koszorúér betegség szív elégtelenséghez vezethet, vagy hirtelen szívhalálhoz is.

A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát. A szívinfarktus kialakulásának a veszélye 5-ször nagyobb egy dohányosnál, mint egy nem dohányosnál.

Stressz és a szívbetegségek

A stressz az egyén lelki reakciója az őt ért fizikai, érzelmi vagy környezeti hatásokra.A rövid ideig tartó stressznem veszélyes, ám arendszeres és tartós feszültség káros hatással vana testi-lelki egészségre, ugyanis a stresszre adott hormonális egyensúlyzavarmár a kiváltó hatás hiányában is fennmarad. Így egy önrontó kör jönlétre.

Főként a krónikus stresszaz oka annak, hogy ma hazánkban 5 férfi közül mindössze 3 éli túl a 65. életévét. 1930-ban, ezelőtt 77 évvel voltak hasonlóan rosszak a magyarországi életkilátások.