Ha február, akkor farsang. A tavaszvárás ősi örömünnepének hagyományai, farsangi finomságok. Jelmezbál, táncos mulatság, buli, móka és kacagás farsangi finomságokkal tarkítva. Mit ünnepelünk ilyenkor, miért a maszk? Mi is az a farsang és honnan ered?

Ünnepsorozat

A vízkereszttől hamvazószerdáig, vagyis a nagyböjt első napjáig (idén február 25-ig) tartó pogány eredetű ünnep lényege a tél elűzése, eltemetése és a vidám, örömteli tavaszvárás. Az ijesztő maszkok és a jelmezek, a hangoskodás, mulatozás, tréfacsinálás eredetileg – a kereszténységet megelőzően – a gonosz szellemek és a hideg tél elűzését szolgálták. A farsangi szokások gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza: a rómaiak szaturnáliák formájában, a görögök Dionüszosz ünnepként mulatták át ezt a télvégi időszakot. A középkorban továbbra is fennmaradtak az álarcos felvonulások, mulatságok. A keresztény egyház évszázadokon át üldözte a farsangolást, mint pogány szokást, később azonban elfogadóbbá vált, és igyekezett kereszténnyé tenni a hagyományokat. Így ezt az időszakot átengedték a szórakozásnak, életörömnek és a vidámságnak. Ezért a mulatás biblikus igazolásaként ilyen tájt szokás megemlékezni a kánai menyegzőről, amikor is az evangéliumi legenda szerint Krisztus első csodatételként hatszáz liter vizet borrá változtatott egy lakodalomban. Nem véletlen, hogy a farsang a párválasztás és a házasodás ideje is volt, a lakodalmak időszaka.

Hazai farsangi szokások

A farsangi szokások hazánkban a középkorban honosodtak meg: bár más-más módon, de ünnepeltek a király udvarban, mulatozott a városi polgárság és szórakozott a falusi lakosság is. Míg az udvarban itáliai mintára karneváloztak, addig a városokban és falvakban német eredetű szokások honosodtak meg. Míg Európában általában a karnevál, a magyar nyelvben inkább a farsang szó terjedt el, mely a bajor-osztrák eredetű „vaschang” szóból származik.

A magyarországi farsangi szokások szerint ebben az időszakban lakodalmakat, disznótorokat tartottak, a falvakban álarcos-jelmezes felvonulásokat, táncmulatságokat, népi dramatikus színjátékokat rendeztek. Nagy jelentősége volt a farsangi báloknak, hiszen az eladó sorba került lányokat és a házasulandó fiatal férfiakat ilyenkor vezették be a társaságba.

Hagyományos farsangi finomságok

A tradicionális mulatságokra jellemzőek voltak a nagy, bőséges lakomák, hiszen a sok étel és ital fogyasztásától remélték a következő év bőségét és gazdagságát. Az asztalt ezért gazdagon terítették: a farsangi időszak hagyományos eledelei a kiadós húsételek és levesek, sültek, kocsonya, káposztás ennivalók, különféle édességek (pl. rétes), és az elengedhetetlen, farsangi fánk, melynek sok helyen mágikus erőt tulajdonítottak.

Farsangi receptek

Bár a hagyomány szerint ilyenkor a zsíros, energiadús fogások dukálnak, a nagy eszem-iszom menüjét kevésbé megterhelő ételekből is összeállíthatjuk. A farsangi buli előtt jólesik egy tányér pikáns-savanykás leves, a mulatságba pedig vihetnek a gyerekek gyorsan elkészíthető zöldséges rétest és egyéb csipegetnivaló falatokat. Aki olyan bátor, hogy otthon tart farsangot és házi maszkabállal lepi meg a gyerkőcöket és barátaikat, nagy sikert arathat a gyümölcsös kölyök-bólé tálalásával.

Savanyú leves

Hozzávalók: 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 20 dkg pulykamellfilé, 2 kávéskanál őrölt pirospaprika, kevés só és őrölt bors, majoranna, kakukkfű, 2 db babérlevél, 2 db burgonya, 50 dkg zöldbab (fagyasztott), 2 dl zsírszegény tejföl, 1 teáskanál liszt, kevés olaj

Elkészítés: A megtisztított és aprított vöröshagymát kevés olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a kockára vágott húst. Pár percig pirítjuk, s ha a hús már megfehéredett, rászórjuk a pirospaprikát, a zúzott fokhagymát, jól összekeverjük és felöntjük egy kevés vízzel. Fedő alatt megpároljuk. Ha a hús már majdnem kész, adjuk hozzá a megtisztított és kockára vágott burgonyát, a babérlevelet, kicsit később a zöldbabot, és ízesítsük majorannával, kakukkfűvel, enyhén sózzuk és borsozzuk. A lisztből és a tejfölből habarást készítünk, és a kész levest besűrítjük vele.

Rétes „vega” töltelékkel

Hozzávalók: 1 csomag réteslap (ha nem szeretnénk magunk nyújtogatni a tésztát), 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyemgyökér, 5-6 fej csiperkegomba, 1-2 káposztalevél, só, őrölt bors, kevés vaj

Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, felaprítjuk, majd a vajon megdinszteljük. Sózzuk, borsozzuk – ízlés szerint egyéb fűszerekkel is megbolondíthatjuk, pl. kakukkfűvel, majorannával –, majd rövid ideg pároljuk. Míg a zöldség puhul, előkészítjük a réteslapokat: egy rúdhoz egymásra teszünk 4 levelet úgy, hogy rétegenként vékonyan megkenjük egy kevés vajjal. A párolt zöldségeket halmozzuk a tésztára, és csavarjuk fel. A kész rudat sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és 180 fokos sütőben 15-20 percig sütjük.

Alkoholmentes kölyök-bólé

Hozzávalók: ízlés szerinti gyümölcsök pl. alma, narancs, mandarin, grapefruit, ananász, banán, kevés citrom, mazsola, 100 %-os narancslé, almalé vagy ananászlé, szénsavas ásványvíz

Elkészítés: A gyümölcsöket megtisztítjuk, meghámozzuk és felkarikázzuk, majd egy nagy üvegtálba szórjuk. Ízlés szerinti gyümölcslével felöntjük, szénsavas ásványvízzel hígítjuk, majd tálalásig hűtőszekrényben érleljük. Üvegtálban, merőkanállal szedve szervírozzuk.

V. Magdi