Régóta foglalkoztatja a kutatókat, van-e összefüggés az étrend, illetve a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) között s ha igen, milyen. Bang, Dyerberg és társaik felfigyeltek arra, hogy Grönland nyugati részének eszkimó lakossága alig ismeri ezeket a betegségeket, étrendjük viszont rendkívül gazdag halban és a tenger külön­féle gyümölcseiben. A tudomány nyelvén megfogalmazva: az eszkimók étrend­jében alig van szénhidrát, viszont viszonylag sok benne a fehérje és a zsír. Igen ám, de a fejlett civilizációban élő társadalmak Európától Amerikáig ugyancsak fehérje-és zsírdús táplálékon élnek, egészségüket mégis elsősorban a szívbetegségek veszé­lyeztetik.

Mi lehet a magyarázat? A különbség éppen abban van, hogy az eszkimók ételeiben nagy mennyiségű tengeri eredetű fehérje és zsír található, ezekben pedig sok a hosszú szénláncú, telítetlen, úgynevezett omega-3 zsírsav. Grönlandon a lakosság étrendjében több mint háromszor annyi a telítetlen zsírsav, mint Dániában.

Figyelemre méltó az az adat is, hogy míg eszkimóéknál az ételek teljes zsírsavtar­talmának 13,1%-a omega-3 zsírsav, a dánoknál ez az arány csupán 0,84%-ot tesz ki. A sok tengeri halat és fókát fogyasztó eszkimók között kb. 400-szor ritkább a szív­infarktus előfordulása, mint a „civilizáltabb" társadalmakban. Az eszkimók ugyanis az említett állatok fogyasztásával legalább 10-szer több omega-3 zsírsavat vesznek magukhoz, mint mi, közép-európai emberek.

Az esszenciális zsírsavak azért fontosak a szervezet számára, mert a prosz-taglandin nevezetű hormoncsalád kiindulási anyagai. A prosztaglandinok egyebek mellett a keringési rendszer, az immunrendszer, a zsíranyagcsere stb. fontos sza­bályzói. Csökkentik az emelkedett koleszterin- és trigliceridszintet, megakadályoz­zák a vérlemezkék összetapadását vérrögökké, ezáltal csökkentik az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Minthogy csökkentik a vér viszkozitását, javítják a vér áramlási tulajdonságait, ami a keringés és így a szövetek oxigénellátásának jelentős javulásához vezet. A prosztaglandinok a magas vérnyomást is csökkentik, vagyis több támadásponton gátolják a különböző keringési eredetű betegségek - főleg az érelmeszesedés -kialakulását.

Különösen érdekes összefüggést tárlak fel cukorbetegek esetében. Ismert, hogy cukorbetegségben szenvedőknél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata ötszöröse a szokásosnak, ily módon tehát a diabetes és a szívbetegség szorosan összefügg egymással. Az eszkimóknál - hagyományos étrendjük mellett - alacsony vérzsírszint és normális glukóztolerancia tapasztalható. (Glukóztolerancia = cukor-tűrés. Ha megfelelő az inzulinszabályozás, étkezés vagy cukorterhelés után a vér normális glukózszintje nagy kilengések nélkv' hamar visszaáll.) Ha azonban áttérnek a Nyugaton szokásos - magas szénhidráttartalmú - ételek fogyasztására, akkor náluk is magasabb vérzsír- és trigliceridszint alakul ki és a glukóztolerancia is eltér a normálistól.

Dr. Dávid P. Rose amerikai kutató állatkísérletei szerint az omega-3 zsírsavak fogyasztása akadályozza a mellrák kifejlődését. Ugyancsak állatkísérletek tanúskodnak arról, hogy az omega-3 zsírsavak gátolják a vastagbélrák kialakulását. A tekintélyes orvosi szaklap, a New England Journal ofMedicine hasábjain 1994-ben publikált kutatás eredménye szerint azok a dohányosok, akik gyakran fogyasz­tanak halat, jóval ritkábban szenvednek tüdőtágulásban (emphysema), illetve hörghurutban (bronchitis). A kutatást vezető dr. Eyal Shahal kimutatta, hogy a hörghurut kockázata egyharmadával, a tüdőtágulásé pedig kétharmadával csökken a halat fogyasztók esetében.

Világszerte számos embert sújt a pikkelysömör (psoriasis). A halolaj fogyasztása számukra is reményt nyújthat. Japán kutatók krónikus állapotban lévő, pikkelysömörben szenvedő betegeknek hosszabb időn keresztül naponta 3,6 gramm.

Vitaminsziget.com