Ma már szinte elcsépelten hangzik, hogy a dohányzás, alkohol, koffein káros hatással van szervezetünkre. Pedig bizonyított tény, hogy nagyban befolyásolják a csontritkulás kialakulását.

Dohányzás és a csont

A dohányzás a csontritkulás egyik rizikófaktora. Bizonyítást nyert, hogy a dohányzás kimondottan ártalmas a csontozatra, különösen azoknál, akik genetikailag hajlamosak az oszteoporosisra. A nők csontozata jóval érzékenyebb a nikotin hatására, mint a férfiaké. Több tanulmány is rámutat, hogy a dohányzás sietteti a csontvesztés folyamatát, és növeli a csípő-, csigolya-és alkari törések rizikóját. A dohányosok között a törések kockázata mintegy tízszeres.

A dohányzó nők körében a menopauza korábban bekövetkezik. A dohányzás nemcsak a változókor körül, hanem a fiatalabb nőknél is kockázatot jelent a csontállományra nézve. A vizsgálatok szerint a napi több mint 20 cigarettát elszívó nők csontozata 8-10 százalékkal könnyebb, mint hasonló korú, nem dohányzó társaiké.

A passzív dohányzás esetén a menopauza előtt álló, nem dohányzó nőknél találtak összefüggést, míg az aktív dohányzás negatív hatásait a fiatalabb férfiaknál is ki lehetett mutatni.

Hazánkban nagy a dohányzók aránya a fiatal, már a középiskolás korosztályon belül is. Az egy lakosra jutó dohányzás mértéke közel egy csomag cigarettát tesz ki.

A fiatalkori dohányzás akadályt gördít a csontépülési folyamat elé, így 30 éves korra kialakuló maximális csonttömeg minden bizonnyal legalább 5-8 százalékkal kevesebb lesz, mintha a fiatal nem dohányzott volna. Egyébként a dohányzás kimutathatóan gyorsíthatja az öregedés folyamatát, és rontja a szövetek ellenálló képességét.

Alkohol és a csont

Magyarországon az alkoholfüggők és rendszeres alkoholfogyasztók száma együttesen több millióra tehető. Az alkoholtartalmú italok többféle módon károsítják a csontozatot. Egyrészt szinte közvetlenül károsítják a csontsejteket, másrészt megnövelik a vizelet útján távozó kalcium mennyiségét. Emellett meggátolják a D-vitamin kalciumbeépülésére gyakorolt hatását is.

A csonttörés kockázata az alkoholfogyasztás mértékével egyenes arányban emelkedik. Krónikus alkoholbetegek esetében a combnyaktörés gyakorisága 5-10 szeresére nő. Egyes felmérések szerint az idült alkoholbetegségben szenvedő férfiak több mint felére jellemző a csontritkulás. Ezen belül a 40 év alatti korosztálynál 31 százalékban mutatható ki az előrehaladott osteoporosis.

A nők esetében a változás kora előtt illetve a változókorban fogyasztott alkoholtartalmú ital sokszoros kárt okoz a csontozatra nézve mivel, ebben az időszakban különösen gyorsan zajlik a csontvesztés.

Bár a mérsékelt alkoholfogyasztás csontokra gyakorolt hatásáról kevés adat áll még rendelkezésünkre, mégis valószínűsíthető, hogy főként – a változás kora körül és az idősödés szakaszában – hosszabb távon szerepet kaphat a csontvesztés gyorsításában, és rossz irányba tolhatja el a csontanyagcserét.

Koffein és a csont

A koffein az egyik legagresszívabb csontkárosító alkaloida, amely megtalálható a kávéban, teában, kólaitalban, kakaóban, csokoládéban, és bizonyos fájdalomcsillapító gyógyszerekben. A legújabb kutatások szerint azonban a koffein egyik legkiemelkedőbb károsító hatása a csontozat gyengítésében mutatkozik meg.

A többször megismételt kísérletek során azt tapasztalták, hogy a koffeines kávét fogyasztó nők 50-70 százalékkal több kalciumot veszítettek a vizelet útján, mint a koffeinmentes kávét ívó kontrollcsoport tagjai.

Az átlagos kávéfogyasztás 50 százalékkal meghaladó mennyiségnél a csontozat kalciumkészlete naponta legalább 5-7 mg-mal csökkent. A 35-45 éves asszonyok megfigyelésekor kiderült, hogy a kalciumveszteség egyenesen arányos a koffeinbevitellel, így a koffein hosszú távón csontritkulást siettető hatása is valószínűsíthető.

A kávé mellett a tea is jelentős mennyiségű koffeint tartalmaz, sőt egyben élénkítő hatású alkaloidákban bővelkedik, amelyek fokozzák a koffein hatását. Hazánkban az előnytelen hatású, alkaloidákban gazdag csokoládék, üdítőitalok, energiaitalok és egyéb termékek egyre fiatalabb korban válnak a mindennapi táplálékok részévé, és az elfogyasztott mennyiségek is növekvő tendenciát mutatnak.

Mindez egyértelműen csökkenti a fiatalkorban kialakuló csontbázist, ami a csontritkulás rizikófaktorai sorában az elsők között szerepel. Szintén elerjedt a koffeint tartalmazó termékek fogyasztása és a dohányzás együtteséhez kapcsolódó alkoholfogyasztás is, s ezek hatása így összeadódva szinte végérvényesen beindítja a csontritkulást, és előidézi annak nagy sebességét.

Forrás: Tóth Gábor: Ne veszítsd el a csontjaidat. Pilis-Vet Kiadó. 2005

Összeállította: Koczka Kinga

Megosztás:

Küldés:

Betűméret:

Nyomtatás: